Álmodom Rólad

Rövid leszek, este van.

Te leszel az álmomban.

Úgy ölelsz majd, mint soha,

s csókolsz is, noha

nincs emlékem róla,

mint egy kinyílatlan rózsa,

vagy egy ki nem szabott ruha,

látom a végét, látom a tervet

de kéne szereznem hozzá egy szervet,

mert teste talán makulátlan, igazi,

mégis kell egy szív, mi kiveszi

az el nem múló érzést,

a science fiction vágyat,

a láthatatlan nézést,

s az összezárt szájat.

Kell, hogy legyen megoldás,

kellesz nekem, ez a baj,

vagy nem is baj, de ha hall

ott bent valaki,

akárki,

feleljen,

egyetlen bűnöm, hogy szeretek,

s közben egy álomképet kergetek…