2011. április 14., csütörtök

Vadulj

Kicsit rád nézek. Megköszörülöm a torkom idegességemben.
Picit összeszorul a gyomrom, ahogy izgalmassá válik a helyzet.
Te is rám nézel, de egyenesen a szemembe, nem stírölsz.
Furán érzem magam, gyorsan, de észrevehetően végig pásztázlak.
A szádat figyelem, ami huncutul mosolyog. Olyan laza vagy...
Mintha nem is érdekelne, hogy érdekelsz. De hazudsz, tudom!
Akadozik a légzésem, ahogy tombol bennem a vér.
Még a nevedet sem tudom.
Te sem az enyémet.
Kit érdekel!


Nincsenek megjegyzések: