És íme, megtanultam.
Megtanultam, hogy ha azt szeretném, hogy valaki nyisson felém, nekem is nyitnom kell ő felé.
El kell mondanom az érzéseimet neki, de nem csak a pozitív gondolatokat, hanem a negatívakat is.
Ha valami baj van, azonnal meg kell osztanom ezt vele, hogy meg tudjuk beszélni.
Hogy segíteni tudjon nekem.
Ez eddig olyan képtelenségnek tűnt nekem.
Nem akartam elfogadni, hogy bárkit is érdekel az, hogy mi zajlik le bennem.
De saját káromon tanultam meg a leckét, ahogy az mindig is történt.
Megpróbáltam elzárni a bajokat, de akkora feszültséget éreztem a végén, hogy akarva, akaratlan is kiböktem.
És segített nekem.
Mert érdeklem, és mert fontos vagyok neki.
Ezt mondta.
És most már elhiszem.
Most már értem, mit jelent bízni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése