Zakatol az agy,
aludni nem hagy,
felver mindig egy rémes álom,
honnan utam nem találom.
Cilinderes férfi vicsorog rám
kéjes vigyorral az arcán
s közben hivogat
egy ballonkabát alatt.
Menekülnék, de késezrek
felém rendületlen repkednek,
szitát formálnak majd belőlem,
ha marad egyáltalán valami…
Mindenki csak ordibál és kalimpál
szívem egyre jobban kalapál
és azt kívánom, bár megállna
mindezt magam mögött hagyva.
De kinyitom a szemem s a világot
vérbe fagyva találom,
Minden mit álmodtam igaz volt,
s most ért el a halálom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése