2011. február 16., szerda

Szánalmas önmarcangolás

Táncolj, és én veled táncolok.
Nevess és én veled nevetek.
De ne sírj, azt nem kérheted tőlem,
Hogy elviseljem könnyeid az arcodon.

Ha követ adsz a kezembe, eldobom.
Ha falat építesz közénk, én lerombolom.
De ha miattam érzel bánatot,
Az egy konstans szignó, mit örökké bánhatok.

Vigyél magaddal, minden bajoddal,
Hordj a szíved alatt, vagy a kezedben,
Veled leszek akkor is, ha nem tudod,
Mindig fény leszek a szemedben.

Csak nyisd ki kicsi szád és mondd el bátran,
Mi az, mi békésen aludni nem hagy,
Hátha találunk megoldást, én segítek,
Hisz tudhatod, az én küldetésem Te vagy.

Megőrizni nyugalomban, mindig boldoggá tenni,
Ott lenni veled, ahol s mikor csak várod,
Nem kívánok mást, csak téged látni,
Mert én vagyok az ki megvéd, szerelemben párod.

Nincsenek megjegyzések: