2011. február 16., szerda

Listen to your Heart (Slow)

Szánalmas önmarcangolás

Táncolj, és én veled táncolok.
Nevess és én veled nevetek.
De ne sírj, azt nem kérheted tőlem,
Hogy elviseljem könnyeid az arcodon.

Ha követ adsz a kezembe, eldobom.
Ha falat építesz közénk, én lerombolom.
De ha miattam érzel bánatot,
Az egy konstans szignó, mit örökké bánhatok.

Vigyél magaddal, minden bajoddal,
Hordj a szíved alatt, vagy a kezedben,
Veled leszek akkor is, ha nem tudod,
Mindig fény leszek a szemedben.

Csak nyisd ki kicsi szád és mondd el bátran,
Mi az, mi békésen aludni nem hagy,
Hátha találunk megoldást, én segítek,
Hisz tudhatod, az én küldetésem Te vagy.

Megőrizni nyugalomban, mindig boldoggá tenni,
Ott lenni veled, ahol s mikor csak várod,
Nem kívánok mást, csak téged látni,
Mert én vagyok az ki megvéd, szerelemben párod.

2011. február 15., kedd

Általános tudnivalók; Rólam - Pillanatnyi örömök

És íme, megtanultam.
Megtanultam, hogy ha azt szeretném, hogy valaki nyisson felém, nekem is nyitnom kell ő felé.
El kell mondanom az érzéseimet neki, de nem csak a pozitív gondolatokat, hanem a negatívakat is.
Ha valami baj van, azonnal meg kell osztanom ezt vele, hogy meg tudjuk beszélni.
Hogy segíteni tudjon nekem.
Ez eddig olyan képtelenségnek tűnt nekem.
Nem akartam elfogadni, hogy bárkit is érdekel az, hogy mi zajlik le bennem.
De saját káromon tanultam meg a leckét, ahogy az mindig is történt.
Megpróbáltam elzárni a bajokat, de akkora feszültséget éreztem a végén, hogy akarva, akaratlan is kiböktem.
És segített nekem.
Mert érdeklem, és mert fontos vagyok neki.
Ezt mondta.
És most már elhiszem.
Most már értem, mit jelent bízni.

2011. február 9., szerda

Kívánságlista

Szeretnék egy csillagot. Szeretném, hogy mindig ott ragyogjon az égen, amikor kinézek.
Szeretnék szelet. Szeretném, hogy ha kérem, akkor mindig szembe fújjon velem.
Szeretnék egy kastélyt. Bármikor, ha olyan kedvem van, titkos szobákat fedezhessek fel.
Szeretnék egy erdőt. Szeretnék minden fáért én felelni.
Szeretnék boldogságot. Szeretném, hogy mindig legyen okom nevetni.
Szeretnék egy párnát. Azért, hogyha sírok, legyen mibe áztatni könnyeim.
Szeretnék egy arcot. Amit bármikor felvehetek, ha csúnyának tartom magam.
Szeretnék egy testet. Szeretném, hogy ugyan olyan legyek, mint az átlag.
Szeretnék egy szívet. Szeretném, hogy legyen másik, ha az enyém megállna.
Szeretnék egy gondolatot. Ami mindig segít tovább lépni.
Szeretnék életet, mert ez nem elég, hogy mindezt megkapjam,

De, mert csak egyem van,
elmondom;
Téged szeretnélek legjobban.

2011. február 4., péntek

Leszel-e a királyom? - G.B.

Egy közös pont a szívben,
ami most minket összeköt,
Ezzel kezdődött minden
ezért van, hogy működött.

Kezdetben csak néztem,
ahogy mosolyogsz rám,
s azt hittem,
tán reagál a szám...

Megnevettetsz, de nem engem,
csak egy mozdulat egy széles mosoly.
Azt vártam hogy szívemre hass...
hogy ne legyen oly komoly!

Beszélgettünk, időhúzás,
elfogott a vágy, tán a tied leszek
de csak csendben ültem és vártam,
hogy kiderüljön, miért legyek...?

Miért adjam szívem bárkinek is,
aki megtetszik nekem e világon,
ha tudom, végül úgy is elhagy?
Leszel-e a királyom?

Leszel-e majd oly barát,
kivel mindig mindent megosztok,
s otthonod-e az a vár,
hol bánatomban lakhatok?

Lesz-e benned annyi tartás,
hogy ne hagyj el, ha fúj a szél?
Vágysz-e párom, őröm lenni,
ki megvéd majd ha jön a tél?

Fűtesz-e majd csókjaiddal,
ha szívem fagyott, jégcsapos,
Tudsz-e majd rám vigyázni,
ha lelkem ködös, harmatos?

Te vagy az, kit választanék?
Ki most előttem sziklaszilárdan itt áll?
Megismerni egymást;
ez az, mit a szívem diktál.

Telt az idő...
beszélgettünk eleget.
Szívem kinyílt neki,
s elöntött a szeretet.

Most is velem van
és gondozgatja lelkem kertjét,
szereti az ott nyíló virágokat,
én meg szeretem a lelkét.

:)