Minden hiába

Valahogy nem értem,
hogy évekig miért reméltem,
hogy lehetek majd az az árva,
aki b*­**ik a Világra,
és nem lesz mindig bezárva.

Sajnos hiába vártam,
végül csak megláttam,
hogy nincs, ki tényleg értékel,
s így a bizalmam sem érték el…

Lassacskán a múltam lett a társam,
aki fontos, rég szívembe zártam.

Talán a tudást csak érte kell,
hogy lesz-e jövőm, érdekel…
De hogy miért nem hívok látnokot?
Mondhatnék vagy száz okot…

Életem egy papírlapon kérhetném,
de attól fogva minden percem
rettegésben élhetném.

Megtorpantam,
elfogott az értelemnek hiánya,
ezrét történt minden eddig,
Minden, minden hiába.